Chapter 4 : Döntés

"Fél óra múlva egy lehelet sminkkel álltam egy semleges falnál a szép ruhákban, amit Barbitól kaptam kölcsön, mert neki feltétlenül ez volt a vágya."


-Rendben..egyszerűen gyönyörű vagy..Na mindegy! Ezt most elküldöm Cryvilnek, addig öltözz át és készítsd az ebédet , mert mire kész addigra éhet halunk..-csacsogta újdonsült barátnőm.
-Előbb felhívom anyum, de utána neki állok!Sarah! Embereld meg magad és kezd el csinálni a csokis muffint!-szóltam rá.
-Igenis,anya!-forgatta a szemét.Elindultam a szobámba, mivel a muffin készítés miatt Sarah bekapcsolta a zenelistáját...Találjátok ki mi ment rajta? Hát az a csodálatos fiú banda...Szeretem a zenéjüket de azért nem ennyire.Amint beértem a szobámba, anyukám telefonszámát tárcsáztam.
-Halló?Te vagy kicsim? Hogy érzed magad? Minden rendben? Nem szeretnél haza jönni?-bombázott kérdéseivel.Válaszoltam kérdéseire és elmondtam,hogy megismerkedtem a szomszédunkkal, Barbarával. Anyum szerintem kisebb sokkot kapott. Ő ismerte Barbarát, Mármint nem személyesen, hanem magazinokból, reklámokból... Megemlítettem  a modell karriert ,ami nagyon tetszett neki.Én nem szeretnék ebből nagy ügyet csinálni. Úgyse vagyok  gyönyörű, és így nem is lennék olyan sikeres. Úgy 10 perc után meguntam a beszélgetést ezért elköszöntem és leraktam a telefont. Bedőltem az ágyamba és felmentem twitterre.


Miután adtam egy kis életjelet magamról, lementem a konyhába és segítettem az ételek elkészítésében.Hamar végeztünk, de nem bántuk, mert nagyon éhesek voltunk már. Barbarával nagyon összebarátkoztunk és úgy tűnt, mintha mindig is ismertük volna egymást.
-Hát Jessica készülj fel arra ,hogy te biztos,hogy jössz Londonba, ugyanis az ügynököm azt mondta, egy csodaszép lányra leltem, aki előtt sikeres karrier vár.-kapálózott Barbi a kezével.
-Mi? Nem! Én nem akarok...Nem hagyhatom itt a lányokat! Nem, az nem lehet. Mi imádunk itt lenni és itt akarunk lakni Magyarországon.-estem kétségbe.
-Nyugodj már le!Csak nem képzeled,hogy itt hagynám őket és szerinted nélkülük el tudsz szabadulni? Csak egy rövid hónapocskát. Aztán, ha nem tetszik akkor a szerződést felbonthatod.
-Milyen szerződést? Ugye ezt nem mondod komolyan, hogy te...-kezdtem, de Barbi félbeszakított
-Nyugi! Az aláírásod nélkül nem érvényes.De majd ha ott leszünk,aláírod.Nincs vita! Sok pénzt kereshetsz vele és jó buli az egész, de azért komolyan kell venni.Holnap után indulunk, nem sokára lefoglalom nektek is a repülőjegyet.A lehető legtöbb ruhát hozd el magaddal Jess, ti meg csak a szükségeseket.
-És ha én ezt nem akarom?
-Senki nem kérdezett! Mész és kész.-vágta rá Lis és Sarah egyszerre. Sarah-t megértem, mert London, meg One Direction, de Lisa-t nem.Ő nem szereti őket.
-Gyűlöllek titeket!-nyújtottam ki a nyelvem, ezzel megadva magamat. Remek.  Lássuk csak. 2 és fél napja vagyok itt Magyarországon, 2 és fél napja még Amerikában voltam, 2 és fél nap múlva pedig Londonban leszek. Kész röhej az egész. 20 perc múlva a kaja tálalva volt és mind megettük. Barbara 7-ig nálunk maradt beszélgetni, összeismerkedni.
-Lányok, egy öröm volt veletek ez a nap, de mennem kell, mert sok mindent el kell intéznem magunknak. Általában senkinek nem ajánlok fel ilyeneket csak úgy és azt is tudnotok kell, hogy nem szoktam ilyen hamar megbarátkozni senkivel. Ti kivételesen kedvesek és szimpatikusak vagytok nekem és remélem nagyon sokáig még jóba is leszünk. Holnap ha van kedvetek gyertek is át, bár már mondtam Jessnek,hogy meg vagytok hívva ebédre. Sziasztok! - Köszönt el és kilépett a kapun.Mi is elköszöntünk és bementünk a házba. Egy ideig TV-ünk aztán ettünk, végül lefeküdtünk aludni, mert holnap pakolnunk kell.Elég könnyű lesz, mert az egyik bőröndömet még ki sem pakoltam.